EBFARM Állatotthon és Silver Kutyaiskola

Cikkek:

Turai Hírlap 2010 Júniusi számából

Turai Hírlap 2010 márciusi számából

Turai Hírlap 2010 Júniusi számából:

Márciusi számunkban már bemutattuk a Turán is tevékenykedő ebrendészt, Sipos Józsefet. Most az azóta el telt időszakról, tapasztalatairól kérdeztük ott honában. Egyúttal alkalmunk nyílt közelről is megtekinteni azt az állatotthont, amit a legszigorúbb ebtartási és egészségügyi előírások szerint épített föl.

Beszélgetés során előkerült egy jászfényszarui illegális kutya telep felszámolásának ügye is. Még márciusban egy spanyol televíziós társaság utazott Magyarországra, hogy leleplezzék az említett kutya telepet. Az akkori telepen a ebeket embertelen körülmények között tartotta a tulajdonos; többek között elhullott állatok tetemeivel etette őket. A riport hatására a megyei állategészségügyi hatóság határozatban szólította fel a tulajdonost, hogy csökkentse az állatállomány létszámát és az előírásoknak megfelelően tartsa az kutyákat. A rendeletet úgy próbálta kijátszani a tulajdonos, hogy a Jászfény szaru melletti erdőben alakította ki az említett telepet, ahol szintén embertelen körülmények között tartott több mint 30 németjuhász kutyát.

Ezen a telepen aztán május végén tartott razziát a Német Juhász Fajtamentő Alapítvány a hatósági főállatorvos és Sipos úr társaságában. Az esetről az RTL Klub Fókusz című műsora is készített riportot; a riport az interneten is meg tekinthető az alábbi címen: http://www.rtlklub.hu/video/90895 . A hatósági állatorvos határozata alapján a kutyák felügyeleti jogát Sipos úr kapta, ami azt jelenti, hogy a kutyák további elhelyezése csak az ő tudtával történhet. Mindemellett József az egyik ebet felvette állatotthonába is.

A kutyus (Orka) látogatásunkkor is még nagyon riadt volt, de József biztos benne, hogy az alatt a másfél hónap alatt, amit majd az ő gondozásában tölt az eb, sikerül úgy visszaszoktatni az emberekhez, hogy a kutyus hűséges, ragaszkodó társa lesz jövőbeli gazdájának. Az állatott honban egyébként minden kóbor eb egészségügyi és kozmetikai ellátást kap. A gazdátlan kutyusok pedig miután Sipos úr örökbe adhatónak minősíti őket, ingyen elvihetők az állatotthonból.

A kutyatartás gyakorlati kérdéseinél előkerült többek között a láncon tartott kutyák problémája is. A legszerencsésebb megoldás, ha a gazdik szabadon tartják a kutyát az elkerített ingatlan területén (hiszen a kutya így tudja őrizni a területet). Ha ez valamilyen okból nem megoldható, akkor lehet nyúlni a futólánchoz. Ennek a láncnak az alapja egy sodronykötél, ami két karó közé van kifeszítve; erre a kötélre fel van fűzve egy

karika, a karikára pedig rá van csatolva a lánc. A kutya így láncon lesz tartva, de a karika miatt a kötél mentén nagyobb területet tud befutni. A veszettség elleni oltás esetében fontos megemlítenünk, hogy valójában kinek fontos az, hogy be legyen oltva a kutya. A veszettség az emberre nézve veszélyes, ezért az oltás nem a kutya

miatt van, hanem az emberek miatt. Ha valaki nem oltatja be a kutyáját, saját magát és a környezetét teszi ki veszélynek. Maga az Ebfarm jelenleg egy nagy méretű téglaépületből (ez maga az állatotthon) és az azt körülvevő, elkerített zöldövezetből áll. Ebben a zöldövezetben található kettő 31 m2-es elkerített, félfedett játszórész, ahol a kutyák (koruk szerint elkülönítve) kettesével 2-4 órás váltásban „napozhatnak” a szabadban. Ezen kívül az épület körüli füves területen is tartózkodhatnak a kutyusok, természetesen felügyelet mellett.

Az állatotthon épületében jelenleg tíz box van kialakítva a kutyáknak; így a kinti két játszóterülettel együtt összesen 30 kutya tartására alkalmas a létesítmény. A boxok mellett kiépítés alatt áll egy elkülönítő szoba, ahol a befogott, esetenként sérült kutyák kaphatnak sürgősségi ellátást. A boxok takarítása könnyű és gyors, az innen származó szennyvíz egy ülepítőbe kerül az elfolyórendszeren keresztül. Az itt megmaradó „anyag” az elhullott állattetemekkel együtt az ATEV Fehérjefeldolgozó üzemébe kerül megsemmisítésre. Jóllehet az épület bevallottan folyamatos fejlesztés alatt áll, már most el tudja látni funkcióját, valamint az is látszik a létesítményen, hogy Sipos úr komoly elhatározással és pontos elképzelésekkel, tervekkel látott neki a turai és a környező települések kutyatartási problémáinak leküzdésére. A befogott kutyusokról bővebb információt szerezhetnek az olvasók az ebfarm.hu  internetes oldalon, valamint a 06-20-203-2359-es telefonszámon.

Köles Tamás

 

Hivatkozás: Turai Hírlap 2010 június

Turai Hírlap 2010 márciusi számából:

Rendet tenni az emberek fejében
AMIT AZ EBRENDÉSZETRŐL TUDNI KELL
 
Sokaknak talán szokatlanul cseng ez a szó: ebrendész. Pedig jó lesz megjegyezni, mivel Sipos József ebrendész nem szereti, ha sintérnek hívják. A Turán és a környező településeken dolgozó volt rendőrt vácszentlászlói otthonában kérdeztük ki munkájáról.
 
– Mi a különbség sintér és ebrendész között?
- A sintér eredetileg az az ember volt, aki a a vasútállomásokon a sínek mentén elhullott állatokat begyűjtötte és más nem igazán népszerű munkákat végzett, mint a vécétakarítás. Később sajnos öregjeink tovább rontották ennek a szónak a jelentését, mivel sintértelepnek hívták azt a telepet, ahova valóban elvitték a befogott kutyákat és ott le is ölték őket.
Nekem mint ebrendésznek (vagy gyepmesternek) messze nem ez a feladatom, nem is tudnám vállalni. Az én feladatom elsősorban segíteni az önkormányzatnak a településen hatályos állattartási rendeleteket betartatni, a kóbor kutyákat befogni és ha kell, menhelyre szállítani, valamint felvilágosító előadásokat tartani a felelős állattartásról gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.
- Hogyan lett belőled ebrendész?
- 2008. május 1-ig dolgoztam a rendőrség dunakeszi Kutyavezető-képző Iskoláján, mint szakoktató. Julius elsején belefogtam ebbe a magánvállalkozásba és leszerződtem a bagi önkormányzattal. Ezt követelték más települések is. Jelenlegi tevékenységi területeim: Bag, Hévizgyörk, Tura, Vácszentlászló, Valkó, Zsámbok, Dány, Tóalmás, Domony, Galgahéviz.
- Hogyan eredsz egy elszökött kutya nyomába? Vannak megszokott helyek, ahol a kóbor ebek rendszeresen megjelennek, vagy gondot okoznak?
- Én nem vagyok Ben Johnson, sem Carl Lewis. Én nem kergetőzök a kutyákkal. Nekem mobil, élve befogó ketreceim vannak. Ezeket helyezem ki olyan járatokra, helyekre, ahol a kutyák több alkalommal felbukkannak, vagy a lakosság jelzi. Én nem megyek 1-1 kutya után; bejárom a települést és az ilyen begyűjtő utakról jelentést adok az önkormányzatoknak, a tulajdonosok pedig nálam kereshetik az elkóborolt ebeket. Természetesen vannak olyan helyek, ahol a kutyák előszeretettel gyülekeznek. Ilyen például a vasútállomás, szemétlerakó helyek, vagy olyan külső területek, ahol könnyen meg tudnak bújni. Ilyen Turán például a Bartók Béla utca, vagy ilyenek a nádas, veteményes részek, de kedvelt területük még az üdülőővezet is.
Sok a kutya a romatelepeken is, de ezeket más szempont miatt is ki kell emelnem. Itt vannak a legrosszabb tapasztalataim a kutyatartás tekintetében, de ma már hála Istennek ők is maximálisan támogatnak és megértik, hogy a munkám nem ellenük van. Ma már ők is rendszeresen hívnak és elfogadják, amit mondok nekik.
Mert hogy tisztázzuk a helyzetet: a legnagyobb baj nem azzal van, hogy be van-e oltva a kutya vagy sem. Mert ha valaki azt mondja, hogy nincs pénze oltásra, akkor semmi gond, nem kell tartania kutyát. Ezt mindenki meg tudja érteni. A legnagyobb baj a féregtelenítéssel van. A kutya dögevő és a székletével férgek távoznak a testéből. A férgek az oxigéntől elpusztulnak, de a bennük lévő bábok fennmaradnak és ott maradnak a talajban. Ha egy kisgyerek egy ilyen földben matat, és utána mondjuk, megtörli a szemét, vagy az orrát, könnyen összeszedhet valami férget. Német orvosok kimutatták, hogy Európában évente 2700 gyermek és nő veszíti el részlegesen, vagy teljesen a látását ilyen férgek miatt. Ezek a paraziták a szemüregből a szemvizet szívják el, ami miatt a szem beesik, kiszárad.
Hogy a befogott kutyákat teljesen féregtelenítsük, itt nálunk elkülönítők vannak, ahol az eb két napig kapja a féreghajtókat, parazitakezelés, majd jön egy alapos fürdetés és csak ezután kerülhetnek be a belső bokszokba. A kutyák ellátására és őrzésére egy közel 800 m2 alapterületű épület szolgál, ami a legszigorúbb állategészségügyi és tűzvédelmi előírások szerint épült.
 
- Mi történik az ebekkel miután befogod őket?
- A kóbor kutyák miután bekerülnek ide, teljes „kozmetikai” ellátást kapnak, megkapják a szükséges oltásokat, valamint azonosító chip-pel is ellátjuk őket. Amennyire csak tőlem telik fizikálisan és pszichésen is rendbehozom az ebeket. Mindezek végén egy olyan szomatikus, pszichés vizsgálat alá vetem ezeket a kutyákat, ami után nyugodt szívvel tudom örökbe adni. Sajnos vannak olyan egyedek is, amik pszichésen annyira sérültek, annyira antiszociálisak, hogy azokat már nem lehet elajándékozni; ezeket mindig lejelentem a hatósági állatorvosnál, aki dönt a sorsukról.
Ahogy mondtam, ez nem egy sintértelep, nem is menhely, ez egy állatotthon. Ez a törvény szerint azt jelenti, hogy nekem az állatokat 14 napig tartanom kell. Ha addig nem tudom örökbe adni, akkor jönnek a kutyamenhelyek. Négy ilyen menhellyel vagyok szerződésben, akiknek fizetek, hogy náluk elhelyezhessem az ebeket.
Más a helyzet a fajtatiszta kutyákkal. Az ilyen kutya egy napot sem tölt nálam. Ha ilyen kutyát találok, azonnal hívom a fajtamentőket és már viszem is hozzájuk az állatot. Ők adnak nekem egy átvételi elismervényt, én pedig kiteszem a honlapra a kutya képét. Ha a tulajdonos ezután nálam érdeklődik, én odaadom neki az elismervényt és irányítom a fajtamentőkhöz. Innentől már velük kell egyeztetnie, mivel ők jobban tudják a kutya érdekeit képviselni.
Az elmúlt fél évben 79 kutyát fogtunk be. Ebből 63-ért jöttek a gazdáik, 7-et a fajtamentőknek adtam, 6-ot ajándékba adtam és 3-at kellett továbbadnom menhelyeknek.
- Hogy látsz neki a munkának egy településen?
-Amikor szerződést kötök egy önkormányzattal, és három hónap türelmi időt kérek. Az első hónapban bejárom az egész települést; feltérképezek és lefotózok minden kutyát minden portánál. A második hónapban megkeresem azokat a gócpontokat, ahol, vagy ahová a kóbor ebek bevackolhatják megukat, és ha kell, felgyújtjuk, vagy letaroljuk azokat. Persze mindeközben végezzük napi munkánkat is. A harmadik hónapban pedig végigjárom a kutyás házakat és elkérem az oltási könyveket. Turán azoknak a névsora, akik nem tudtak oltási könyvet bemutatni, tehát nem volt beoltva a kutyájuk, egy ötoldalas listát tesz ki. Ezek az ebtulajdonosok azóta már kaptak egy polgármesteri felszólítást, hogy adott határídőre a kutyát oltassák be. Ha ezt nem teszik meg, nekem jogomban áll azt a kutyát attól a háztól elkobozni.
Ugy hallottam, hogy ezen a környéken voltak már néhányan, akik egy ilyen szolgáltatás felállításával próbálkoztak, mint az enyém, de beletőrt a bicskájuk. Ez főleg azért lehetett, mert nem volt olyan rendszerezett, átfogó, több évre kiterjedő tervük, célkitűzéseik, mint amit én biztosítani tudok. Csak egy példa: közeledik a tavasz; sok más mellett az oltások időszaka, és idén igen drasztikusak leszünk. Mert ugye a környező településeken is megszokott dolog, hogy oltási időszakban sokan – hogy ne kelljen beoltatni a kutyát – szélnek eresztik az ebet mondván „Nekem nincs is kutyám”. Igen ám, de az önkormányzattal kötött szerződésemben benne van, hogy én minden kutyát vagy tetoválással, vagy chip beültetésével megjelölhetek, így később ezek segítségével, vagy egyszerű azonosítással megtalálom az állat gazdáját. Ilyenkor a kutya tartása napi 1500 forintot taksál plusz az egyéb orvosi költségek, amit majd a tulajdonosnak kell kifizetnie, ha vissza akarja kapni az ebet. Könnyen belátható, hogy ilyenkor jobban megéri inkább kifizetni az oltást.
 
SZERETNÉK EGY KICSIT RENDET TENNI AZ EMBEREK FEJÉBEN IS, HOGY NAGYOBB TUDATOSSÁGGAL, FELELŐSSÉGTUDATTAL VISZONYULJANAK AZ ÁLLATOKHOZ.
 
Mi motivál téged? Honnan jön ez az állatszeretet?
- Én nem mondanám, hogy szeretem az állatokat. A kutyaugatást például nem tudom elviselni (nevet). De had fordítsam meg egy picit a kérdést. Egy állatszerető ember mondhatja-e már magáról, hogy állatvédő? Ha egy ilyen állatszerető ember találkozik egy antiszociális, degenerált kutyával, amivel egyszerűen nem lehet az ég egy adta világon mit csinálni, akkor nem lehet ennek az embernek a feladata az, hogy ezt a kutyát fájdalommentesen átsegítse a másvilágra, hogy ne szenvedjen tovább se a kutya se a gazdája? Úgy gondolom, hogy a tevékenységem nem csak az állatszeretetről szól, hanem én szeretnék egy kicsit rendet tenni az emberek fejében is, hogy nagyobb tudatossággal, felelősségtudattal viszonyuljanak az állatokhoz. Ilyenkor persze sokszor előjön a magyar embernek az a problémája, vagy betegsége, hogy nem szereti a mintaképeket, mert hogy ő annál is jobb, meg ez a „ki vagy te, hogy beszólj nekem” mentalitás. A rendőrségen én számos szakvizsgát tettem le. Ami ehhez a munkához kapcsolódik azok az etológiából (állatok viselkedéstana), kinológiából (kutyafélék fejlődéstörténete), kiképzés-metodikából, állategészségügyből letett vizsgáim. Sokat jártam a szomszédos országokba és ott megtapasztaltam, hogyan vannak tartva a kutyák, az állatok, hogyan vannak ezek a dolgok ott rendezve. Amikor Dunakeszin a rendőrségnél kutyavezető-oktató voltam már akkor próbáltam a kint tapasztalt mentalitást meghonosítani.
 
- Miben látod a legnagyobb gondot az emberek hozzáállását tekintve?
- A legnagyobb probléma, hogy az emberek úgy vannak az állattartással mint az autóval. Fogom, beülök a kocsiba, beindítom, elmegyek, majd vissza és garázs. A kutyával ugyanez. Tehát lehet egy láncra kitett kutya a család kedvence, de van, hogy a gazdája hetekig oda se megy hozzá, hogy megsímogassa. Lehet, hogy az asszony, vagy a nagymama odatolta neki a kaját, de a gazdája egy „Szevasz, Buksikám”-mal elintézi a dolgot és már megy is tovább.
A másik nagy gond az a struccpolitika, amivel az emberek viszonyulnak a kóbor kutyák problémájához. „Ha nem akarom látni, akkor nem is létezik a probléma.” A nagyszámú elszaporodott kóbor kutya ennek a gondolkodásmódnak a következménye.
- Milyen rossz tapasztalataid voltak eddig a kutyatartással kapcsolatban?
- Turán is iszonyatos mennyiségű kidobott kutya van. Egyik nap hajnal kettőkor hívtak a poltárőrök, hogy kóbor kutyák lehetnek az erdőben. Egyből kimentem és körülnéztem. 14 darab külön zacskókba csomagolt 2 hetes kiskutyák voltak kidobálva a földút mellé. Ekkor egy kicsit felmérgesedtem, mert sajnos egyiket sem sikerült megmentenünk.
Sok olyan kutya van, amikért napokig, hetekig kűzdünk, de van, hogy a kutya adja föl. Az emberi nemtörődömség most a télen sok áldozatot szedett. Rengeteg láncon tartott kistestű kutya fagyott meg. Volt, hogy azért hívott valaki, mert eltűnt a kutyája. Kérdeztem: „Ha láncon volt, akkor hova tűnhetett?”; nem volt lábnyom sehol. Csak el kellett kezdenem húzni a láncot, és előtűnt a kutyaólból a megfagyott tetem.
- Hogy tudod beosztani az idődet a többi település mellett?
- Az önkormányzattal kötött szerződés alapján Turán hetente kétszer vagyok, akkor a két teljes napot itt töltöm. Lakossági bejelentésre 24 órán belül kiérkezünk. Ez persze függ a veszélyeztetettség fokától; például, ha egy iskola vagy óvoda közelében jeleznek kóbor kutyát, oda azonnal megyünk. Ehhez kapcsolódóan csak annyit kérek a turai polgároktól, hogy ne reggel 9-kor hívjon fel azért, mert hajnali 2-kor nem tudott aludni egy garázdálkodó kóbor kutya miatt, ami végigugatta az utcát. Hívjon föl akkor, hajnali 2-kor, mert a szolgáltatás 24 órás és akkor én be tudom fogni a kutyát.
Március elején történt egy eset; a vasútállomásról telefonált a forgalmista este 22 óra körül, hogy most azonnal menjek, mert egy nagytestű kutya nem engedi be az irodájába; morog, vicsorog. A kiérkezésemet követően szóltam a kutyának: „Szia, fiam! Gyere, megyünk kocsival”. Ahogy ezt kimondtam a kutya farkcsóválva odajött. Beraktam a kocsiba és eljöttem. Ha nem megyek ki időben az a kutya felboríthatta volna a vasúti menetrendet. Ki tudja mi történt volna,ha a forgalmista órákig nem tud visszamenni az irodájába.
Ettől függetlenül kérem, ha betelefonál valaki, akkor ne túlozza el a helyzetet. Amíg kinn vagyok egy valójában nem is sürgős riasztásnál, addig lehet, hogy máshol tényleg vészhelyzet van.
- Milyen más feladatot kell még ellátnod, mint ebrendész?
- A szerződésben meghatározott fő feladataim egyike az állattartási rendeletek betartatása. Ez a név, hogy ebrendész, ez csak egy gyűjtőnév. Van, hogy galambokért hívnak, vagy macskákért, kecskékért, birkákért, lovakért, pónilovakért. Félreértés ne essék, én nem értek mindenhez, de tudom, kihez kell fordulni. Volt Bagon egy eset, hogy láttak egy kígyót. Azt mondták, hogy olyan homokszínű, emelgeti a fejét, de nem tudni mi az. Én nem félek a kígyóktól, de szóltam egy specialistának; megkerestük vele a fészket és másfél óra után megjelent egy homoki vipera.
Turán van egy bácsi, aki szanatóriumba megy, de otthon vannak neki galambok. Meg kell beszélni vele és a családjával, hogy mit tudnak kezdeni a madarakkal. Ha kell itt is tudom, kihez lehet fordulni.
A már említettek mellett feladataim közé tartozik, hogy segítséget nyújtsak olyan helyzetekben, amikor a rendőrség,vagy a közterület felügyelet az önkormányzat segítségét kéri. Erről és másról is részletes információkat találni a honlapunkon (https://ebfarm.eoldal.hu ), ahol a befogott, vagy örökbe fogadható állatokról is találhatók képek. Telefonon pedig a 06-20-203-2359 –es számon tudnak elérni a lakosok.